Hans-Joachim Marseille
"Afrika csillaga"

(1919-1942)

Hans-Joachim Marseille 1919. december 13.-�n sz�letett Berlinben, francia sz�rmaz�s� csal�dban. Az apja vad�szpil�ta volt a n�met l�gier�n�l (Luftwaffe) az I. vil�gh�bor�ban. Marseille. Az ifj� Marseille10 �ves volt, mikor sz�lei be�ratt�k a berlini Prinz Heinrich Gimn�ziumba. A fi� az els� �vekben kor�nt sem ragyog� tanulm�nyi eredm�nyei miatt ker�lt a tan�rok figyelm�be, hanem mer�sz cs�nytev�sei miatt. Joachim 1937 h�sv�tvas�rnapj�n kapta meg �retts�gi bizony�tv�ny�t, majd �desanyj�hoz sietett, hogy megmutathassa neki, �s a k�vetkez�k�ppen sz�lt: "V�gre beteljes�thetem a legnagyobb �lmomat! A l�gier� tisztje leszek!" A hat�lyos t�rv�nyek viszont nem engedt�k, hogy tanulm�nyinak befejez�se ut�n, k�zvetlen�l a hadseregben szolg�ljon. Marseille-nek jelentkeznie kellett, hogy r�szt vegyen a k�telez� alapkik�pz�sen. A k�telez� alapkik�pz�s, amelynek sor�n megtanulta az alapvet� harc�szati tudnival�kat, nem okozott k�l�n�sebb probl�m�t sz�m�ra. Ez elv�gz�se ut�n j� min�s�t�st kapott, �gy kit�rultak el�tte az �ltala k�r�lrajongott l�gier�, a Luftwaffe kapui, �s a fiatal, alig 19 �ves Hans-Joachim Marseille v�gre megkapta a r�g v�rt, nagy lehet�s�get.

	A m�sodik vil�gh�bor� sor�n Hans-Joachim Marseille volt a legeredm�nyesebb nyugati fronton harcol� vad�szpil�ta. Az ifj� Marseille ehhez m�rten nem is kev�ss� heves, esetenk�nt meggondolatlan viselked�st tan�s�t� katona, karrieje kezdet�n nehezen uralkodott mag�n �s �rzelmein. Az els� p�r bevet�s�n, amelyeket az Anglia feletti csat�kban harcolt,- b�r maga is h�t l�gi gy�zelmet �rt el, de nem kevesebb, mint 4 g�pet l�ttek ki al�la.
Parancsnoka, Johannes Steinhoff aggodalommal szeml�lte katon�ja ellenmond�sos magatart�s�t, �s egy sz�csat�t k�vet�en 1941. �rilis�ban fegyelems�rt�s miatt r�vid �ton kirakja a m�g ifj� Marseille sz�r�t a 4,/JG52-b�l. "Marseille igen tehets�ges pil�t,a de teljess�ggel megb�zhatatlan. Mindenhol bar�tn�i voltak, rengeteg id�t t�lt�tt vel�k, �s rendszerint olyan f�radtan �rt vissza a t�maszpontra, hogy nem engedhettem rep�lni."- nyilatkozta Steinhoff. A Staffel-j�t 1941 v�g�n / 1942 elej�n visszak�ldt�k N�metorsz�gba, hogy r�gebbi g�peiket lecser�lj�k a Bf 109F-4/Trop v�ltozatra. K�zt�k volt az a "S�rga 14" -es is, amivel Marseille h�ress� v�lt. Az ifj� Joachim-et �thelyezt�k az �szak-Afrik�ban harcol� I./JG27 egys�g k�tel�k�be. �j parancsnoka Edu Neumann l�nyegesen toler�nsabban viselkedett az ifj�, alig 20 �ves pil�t�val szemben. Marseille-t meg�rkez�se ut�n alig p�r nappal lel�tte egy francia pil�ta �ltal vezetett Hurricane vad�szg�p. T�rsai ekkor m�g sokat ugr�ltatt�k, hiszen �t saj�t g�p elveszt�s�vel szemben csak h�t ellens�ges vad�szg�pet l�tt le. Azonban Joachim sz�p lassan mag�ra tal�lt. Nem csoda, hogy az �nfej�, �m tehets�ges vad�szpil�ta soha egy pillanatig sem habozott megszegni a szab�lyos vad�szelj�r�st miszerint a lehet� legnagyobb sebess�ggel kell rep�lni, �s lehet�s�g szerint h�tulr�l kell befogni a c�lpontot. Marseille megtapasztalta, hogy sivatagi k�rnyezetb�l ad�d� t�k�letes l�t�si viszonyok k�z�tt neh�z, vagy szinte lehetetlen szab�lyos rajta�t�st v�grehajtani, �gy szabadidej�t �j taktik�k, kital�l�s�ra ford�totta. Az ifj� rengeteget gyakorolt, hogy szokatlan, az ellenf�l sz�m�ra ismeretlen szitu�ci�kb�l is k�pes legyen t�madni, ami a k�s�bbiekben el�nyt jelenthet sz�m�ra. A fiatal pil�ta, aki k�s�bb t�rsait�l ki�rdemelte az Afrika Csillaga (vagy a Sivatag Csillaga) nevet, fokozatosan �ltette �t, �j �s jobbn�l jobb �tleteit a gyakorlatba. "Senki sem tudott �gy harcolni, mint �. Olyan volt, mint egy m�v�sz. Marseille m�v�sz volt. K�pess�geit tekintve � valahol itt volt fent, mi pedig, mindenki m�s j�val alatta."-jellemezte bajt�rs�t a h�bor� v�g�ig �sszesen 36 l�gigy�zelmet arat� Friedrich K�rner, a lovagkereszt birtokosa. A s�rga tizenn�gyes sz�mot visel� Me109F pil�t�ja gyorsan mag�ra tal�lt, �s nev�t a front mindk�t oldal�n tisztelettel emlegett�k. 1942 febru�rj�ig 43 brit vad�szg�pet l�tt le, majd j�nius 5-ig �jabb 25, j�nius 18-ig, pedig m�r tov�bbi 26 angol g�pet semmis�tett meg. Egy�ni cs�cs�t j�nius 6-�n �ll�totta fel, amikor alig tizenegy perc leforg�sa alatt 6 brit Tomahawkot semmis�tett meg, mik�zben a k�tel�kbe tartoz� t�rsai egyetlen ellens�ges g�pet sem tudtak megsemmis�teni. Emellett nev�hez f�z�dik a huszonn�gy �ra leforg�sa alatt el�rt rekord is: szeptember 1.-�n nem kevesebb, mint 17 brit �s ausztr�l vad�szg�pet siker�lt lel�nie.
Marseille alig t�lt�tte be 22. �let�v�t mikor m�r birtokosa volt a Lovagkeresztnek, amelyhez 92. l�gigy�zelme ut�n megkapta a t�lgyfalombokat, 101. gy�zelme elismer�sek�ppen a kardokat �s 125. gy�zelme ut�n a brili�nsokat. A kit�ntet�sek mellett tiszti karrierje is meredeken �velt felfele: szeptember 24-�n kapit�nny� l�ptett�k el�,
amely rang a sz�razf�ldi er�k sz�zadosi rendfokozat�val �r fel. (Senki m�s nem kapta meg ezt a rangot olyan fiatalon, mint �.) Marseille r�vid �let�nek utols� h�napjaiban, mint egy 54 sz�vets�ges vad�szg�p felett aratott gy�zelmet. 1942 szeptember 30-�n Hauptmann Marseille (Marseille sz�zados) �ltal vezetett staffel feladata a bomb�z�st v�grehajt� Stuk�k k�s�rete volt. Az akci� sor�n nem ker�ltek harci kontaktusba az ellens�ggel. A b�zisra t�rt�n� visszat�r�s sor�n, azonban Marseille �j Bf 109G-2 vad�szg�p�nek motorja meghib�sodott �s a pil�taf�lke elkezdett megtelni f�sttel, elvak�tva �s f�lig megfullasztva a pil�t�t. Marseille m�g k�pes volt s�lyos �zemzavarral, k�szk�d� g�p�vel el�rni a n�met vonalakat, de ekkor m�r l�ngnyelvek, csapta ki a motorb�l. Az experte tudta, hogy el kell hagynia a g�p�t, ez�rt a h�t�ra ford�totta a Messerschmittet �s kiugrott. A s�r� f�stt�l azonban nem l�tott, �s oly szerencs�tlen�l esett ki a g�pb�l, hogy a teste a h�ts� vez�rs�knak csap�dott. Tal�n t�l�lhette volna a s�r�l�st, de Marseille ejt�erny�je nem ny�lt ki. Val�sz�n�, hogy a 22 �ves kapit�ny szabades�s k�zben sz�rnyethalt. A JG 27 vad�szsz�zad pil�t�i �s a f�ldi kiszolg�l� szem�lyzet tagjai �sszegy�ltek a h�si hal�lt halt, ifj� s�tr�ban, majd �jra lej�tszott�k kedvenc zen�j�t, a "Rumba a Sul"-t. Hans-Joachim Marseille r�vid vad�szp�lyafut�sa sor�n 158 l�gigy�zelmet aratott, amelyb�l 151-et a sivatag felett �rt el: az �szak-Afrika eg�n harcolt bevet�sek sor�n 101 P-40 Tomahawkot, 30 Hurricane-t, 16 Spitfire-t �s n�gy k�tmotorost bomb�z�t l�tt le. Igazi mesterpil�ta volt, amelyr�l 2,42-es csap�sm�rt�ke is �rulkodik �s ezzel az �tlaggal a n�met vad�szok list�j�n az el�kel� 16.helyet foglalja el. Marseille mellet az a t�ny is tanuskodik, hogy legeredm�nyesebb id�szak�ban az �ltala elt�zelt gr�n�tokb�l �s g�ppuskal�ved�kekb�l minden 15. l�szerre jutott egy megsemmis�tett brit vad�szg�p. Adolf Galand a k�vetkez� szavakkal eml�kezett meg r�la: "� a vad�szrep�l�s val�di virtu�za volt �. Egyszer�en senki nem vehette fel vele a versenyt."   Hans-Joachim Marseille vad�szg�pe, a Messerschmitt Me109F
Marseille gy�zelmeinek t�lnyom� r�sz�t a sivatagi �zemeltet�sre felk�sz�tett Me109F t�pussal szerezte meg, amely a pil�t�k �ltal csak Emil n�ven emlegetett Me109E tov�bbfejlesztett v�ltozata volt. A g�p es�sorban a motorburkolaton k�v�lre helyezett leveg�be�ml� torokra szerelt, henger form�j� l�gsz�r� k�l�nb�ztette meg a hagyom�nyos F v�ltozatt�l.
Marseille rep�l�g�pe a h�res s�rga 14-es lajstromjelet viselte.
	A l�gcsavark�p feh�r volt, �s a t�rzs h�ts� r�sz�re is feh�r gy�r� volt felfestve. A motorburkolaton, k�zvetlen�l a sivatagi l�gsz�r� el�tt a JG27 vad�szalakulat sz�zadjelz�se volt megtal�lhat�.   Forr�s: www.callofduty.hu