KRONOLÓGIA 1959- 1975

1959

* január Az észak-vietnami vezetés a déliekkel szemben követendõ stratégia elnevezését "politikai harc"-ról "fegyveres küzdelem"-re módosítja. Az amerikai hadtörténészek jelentõs része ezt az eseményt tekinti a vietnami háború kezdetének.

* július 8. Az elsõ amerikai áldozatok: két katonát ölnek meg a Vietkong emberei.

1960

* szeptember Az északi vezetés nemzeti egységfront megteremtését és a délen folytatott küzdelem fokozását kéri a néptõl.

* november John F. Kennedy az elnöki székért folytatott közdelemben legyõzi Richard M. Nixont.

* december 20. Hanoiban bejelentik a Nemzeti Felszabadítási Front megalakulását.

1961

* január 21. Beiktatják Kennedy elnököt.

* január 25. Elsõ elnöki sajtótájékoztatóján Kennedy Laosz semlegessége mellett száll síkra.

* június 9. Ngo Dinh Diem elnök amerikai kiképzõket kér a dél-vietnami hadsereg részére.

* november 3. Maxwell Taylor tábornok vietnami utazását követõen 8000 amerikai katonának az országba való küldését javasolja.

1962

* február 6. Megkezdõdik az amerikai tanácsadók és segítõk létszámának erõteljes növekedése. Saigonban megalakul a segéderõk parancsnoksága (MACV), melynek élén Paul Harkins tábornok áll.

* május 15. Kennedy elnök 5000 tengerészgyalogost és 50 vadászgépet küld Thaiföldre, ellensúlyozandó a kommunista befolyás erõsödését Laoszban.

1963

* január Csata Ap Bac-nál. A déli hadsereg elsõ nagyobb veresége a Vietkong erõkkel szemben.

* november 1. Katonai puccs Dél-Vietnamban.

* november 2. A puccsisták kivégzik Ngo Dinh Diem elnököt.

* november 22. Dallasban merényletet követnek el John F. Kennedy ellen. Az elnök belehal sérüléseibe. Utóda az addigi alelnök, Lyndon B. Johnson.

1964

* április Északról megkezdõdik a katonai alakulatok beszivárgása a déli területekre.

* június Harkins tábornok utóda a MACV élén William Westmoreland.

* augusztus 2. A Tonkini-öbölben északi hajók megtámadják az amerikai Maddox rombolót.

* augusztus 7. A kongresszus felhatalmazza Johnson elnököt "minden lehetséges katonai eszköz alkalmazására".

* október Hruscsovot leváltják, Brezsnyev és hívei kerülnek a Szovjetunió élére.

* október 30. A Vietkong támadása Bien Hora légitámaszpont ellen. hat B-52-es repülõgépet megsemmisítenek, 5 amerikai katona életét veszti.

* november 2. Az elnökválasztáson Johnson hivatalban lévõ elnök legyõzi Goldwater szenátort.

* december 24. Az amerikai légierõ észak-laoszi célpontokat bombáz.

1965

* február 7. Vietkong támadások amerikai támaszpontok ellen. Válaszul február során az amerikai légierõ többször is északi célpontokat támad.

* március 2. Az amerikai légierõ megkezdi a Rolling Thunder hadmûveletet, melynek célja, hogy megakadályozza az északi utánpótlás délre juttatását.

* március 8-9. Az elsõ amerikai harci egységek partra szállnak Vietnamban, hogy megvédjék Da Nang repülõterét.

* április 6. Johnson elnök békét és amerikai segítséget ígér Észak-Vietnamnak. Pham Van Dong északi miniszterelnök másnap elutasítja az ajánlatot.

* június B-52-es bombázók több támadást intéznek dél-vietnami ellenséges célpontok ellen.

* augusztus 18-21. A Starlight hadmûvelet keretében amerikai tengerészgyalogosok Chu lai-nál kb. 700 Vietkong katonát ölnek meg.

* november 14-16. Az elsõ nagyobb összecsapás az északiak és az amerikaiak között a Ia Drang-völgyben. A csatában az amerikaiak gyõznek.

* december 25. Johnson elnök tárgyalások reményében leállítja Észak-Vietnam bombázását.

* december 31-re az amerikai csapatok létszáma meghaladja a 184 ezret. 1965 végéig 636 amerikai katona vesztette életét a konfliktusban. Az ellenséges veszteségekrõl nincs megbízható adat.

1966

* január 31. Az amerikaiak folytatják az Észak-Vietnam elleni bombázásokat.

* március 4-8. Heves harcok Quang Ngai térségében az északi és Vietkong erõk vereségével.

* június 29. Johnson elnök elrendeli Haiphong és Hanoi olajfinomítóinak bombázását.

* szeptember 23. A vietnami amerikai erõk parancsnoksága bejelenti, hogy a lombhullató vegszereket használnak a kommunista erõk rejtekhelyeinek leleplezésére.

* október 26. Johnson elnök látogatást tesz Vietnamban.

* december 31-ig 385 ezernél is több amerikai katona érkezett Vietnamba.

1967

* február 22. Megkezdõdik a Junction City hadmûvelet. A konfliktus addigi legnagyobb szabású vállalkozása május 14-ig tart.

* április 15. New Yorkban 100 ezer, San Franciscoban 20 ezer ember tüntet a háború ellen.

* május 19. Amerikai repülõgépek egy erõmûvet bombáznak Hanoiban.

* szeptember 3. Nguyen Van Thieu nyeri az elnökválasztást Dél-Vietnamban.

* szeptember Khe Sanh-ban támaszpontot hoznak létre, mely kiindulópontja lehet a Ho Si Minh-ösvény elleni támadásoknak.

* szeptember 29. Johnson elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok hajlandó leállítani a bombázásokat, ha a szembenálló felek készek tárgyalóasztalhoz ülni.

* október Az amerikai közvéleménykutatások szerint a háború ellenzõinek száma elsõ ízben múlja felül a konfliktust támogatókét.

1968

* január 21. Az északiak ostrom alá veszik Khe Sanh-t.

* január 30. A holdújév (Tet) kezdetekor indított offenzíva során több tucat várost támadnak meg az északi erõk. Az amerikaiak és déli szövetségeseik ellentámadással próbálkoznak.

* január 31. Visszaverik a saigoni amerikai követség elleni támadást. Hué városát elfoglalják a északi és Vietkong erõk.

* február 25. Az amerikai és dél-vietnami csapatok visszaveszik Huét, ahol az északiak kevesebb mint egy hónap alatt 2800 civilt öltek meg.

* március My Lai településnél amerikai katonák civileket gyilkolnak meg.

* március 11. Nagyszabású hadmûvelet indul Saigon térségében az északiak és a Vietkong ellen.

* március 31. Johnson elnök bejelenti, hogy nem indul a következõ választásokon.

* április 8. Újabb nagy akció kezdõdik a fõváros környéki Vietkong és északi erõk ellen.

* április 26. New York-ban 200 ezren tiltakoznak a háború ellen.

* május 3. Johnson elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok és Észak-Vietnam tárgyalásokat kezdenek Párizsban. A megbeszélésekre 12-étõl kerül sor.

* június 6. meggyilkolják Robert Kennedy szenátort.

* július 1. Westmoreland tábornokot Creighton Abrams váltja fel a dél-vietnami amerikai erõk élén. Két nappal késõbb Westmoreland átveszi a hadsereg vezérkari fõnökének posztját.

* október 31. Johnson elnök végleg leállítja a Rolling Thunder hadmûveletet, melnyek keretében kisebb megszakításokkal 1965 márciusa óta bombáztak észak-vietnami célpontokat.

* november 5. Richard Nixon nyeri az amerikai elnökválasztást Hubert Humphrey ellenében.

* december 31-ig 536 ezer amerikai katona érkezett Vietnamba.

1969

* január 22. Nixon elnököt beiktatják.

* március 18. Az amerikai légierõ B-52-esei titkos bombázásokat kezdenek Kambodzsa területén.

* március Melvin Laird védelmi miniszter bejelenti a háború "vietnamizálást": az amerikaiak fokozatosan csökkenteni kívánják jelenlétüket, és nagyobb szerepet szánnak a dél-vietnami csapatoknak.

* április 16. Négy éves szünet után Kambodzsa és az Egyesült Államok között helyreáll a diplomáciai kapcsolat.

* április 30. Az amerikai jelenlét csúcspontjakor 543 400 katona állomásozik Vietnamban.

* május 14. Nixon elnök ismerteti béketervét.

* június 8. Az amerikai elnök bejelenti 25 ezer katona kivonását.

* szeptember 3. Hanoiban meghal Ho Si Minh.

* október 15. Amerika-szerte nagy demonstrációkon tiltakoznak a háború ellen.

* november 15. Az addigi legnagyobb tüntetésen 250 ezer ember protestál Washingtonban.

* november 16. Fény derül a My Lai-nál elkövetett mészárlásra.

* november 30. Kivonják az elsõ amerikai hadosztályt Vietnamból.

1970

* február 20. Henry Kissinger titkos béketárgyalásokat kezd Párizsban.

* március 18. Lon Nol tábornok megdönti Norodm Sihanuk kambodzsai herceg uralmát.

* április 29. A háború kiszélesedik. Dél-vietnami és amerikai csapatok az északiak Kambodzsában állomásozó egységei ellen intéznek támadást.

* június 30. Kambodzsában befejezõdnek a szárazföldi hadmûveletek, melyek végeztével kb. 10 ezer ellenséges katona megölését jelentik az amerikaiak.

1971

* április 20. Tüntetõk a háború befejezését követelik Washingtonban és San Franciscoban.

* október 8. Befejezõdik az utolsó nagyobb hadmûvelet, melyben amerikai szárazföldi csapatok is harcoltak.

* november 12. Nixon elnök bejelenti, hogy ezután az amerikai egységek csak védelmi harcokban vesznek részt, támadó hadmûveleteket csak a déli erõk indítanak.

1972

* február 21. Nixon váratlanul Pekingbe utazik.

* március 30. Az északi erõk offenzívát indítanak.

* április 7. An Loc tartrományi székhelyet ostrom alá veszi az északi hadsereg.

* április 15. Négy éves szünet után az amerikaiak újra bombázzák Hanoi és Haipong városát. Ez a támadás tüntetéssorozatot indít el az USA-ban.

* május 1. Quang Tri tartományi székhelyet beveszik az északi csapatok.

* május 4. Megszakadnak a párizsi béketárgyalások.

* május 8. Az amerikai haditengerészet észak-vietnami kikötõket aknásít el.

* június Abrams tábornok utódaként Fred Weyand veszi át az amerikai erõk parancsnokságát.

* június 18. Az északiak, miután sikertelenül ostromolták An Loc városát, visszavonulnak.

* július 1. A hadsereg vezérkari fõnöki posztján Bruce Palmer váltja Westmoreland tábornokot.

* július 13. Folytatódnak a párizsi béketárgyalások.

* szeptember 15. Quang Tri városát visszafoglalják a déliek.

* október 16. Abrams tábornok lesz az új vezérkari fõnök.

* november 7. Nixon elnököt McGovern szenátor ellenében újraválsztják.

* november 11. Miután a déliek kezébe adják utolsó támaszpontjukat, véget ér az amerikai hadsereg közvetlen jelenléte Vietnamban.

* december 18. Az amerikai légierõ újabb bombázásokat kezd Hanoi és Haipong ellen. A hadmûvelet 29-éig tart.

* december 31-re az amerikai csapatok létszáma alig haladja meg a 24 ezret.

1973

* január 15. Nixon elnök minden támadó hadmozdulatot beszüntet Észak-Vietnammal szemben.

* január 27. Aláírják a párizsi békeszerzõdést.

* március 29. Felszámolják a vietnami amerikai fõparancsnokságot. Befejezõdik az amerikai csapatok kivonása.

* augusztus 14. Az USA befejezettenek nyilvánítja a Kambodzsa elleni bombázásokat.

1974

* augusztus 9. Nixon elnök lemond. Utóda az addigi alelnök, Gerald Ford.

* augusztus 20. A Kongresszus jelentõs mértékben csökkenti a Dél-Vietnamnak szánt pénzügyi támogatás összegét.

* szeptember 4. Hivatali irodájában meghal Abrams tábornok, vezérkari fõnök.

* október 3. Az új vezérkari fõnök Fred Weyand.

* december 13. Az északiai Phuoc Long tartományban megtámadják a déliek állásait.

1975

* január 6. Phuoc Long tartomány az északiai kezére kerül.

* január 8. Az északiak nagy "felszabadító offenzíva" indítását rendelik el.

* március 14. Thieu dél-vietnami elnök elrendeli a visszavonulást.

* március 26. Hué városa az északiak kezére kerül.

* március 30. Elesik Da Nang is.

* április 12. Nguyen Van Thieu lemond, és Tajvanra menekül.

* április 29. Az északiak megkezdik Saigon ostromát, a városból az amerikaiak kimenekítik embereiket.

* április 30. A déli kormány kapitulál, Saigon gyakorlatilag harc nélkül kerül az északiaik kezére. A háború véget ér.