KRONOL�GIA 1959- 1975

1959

* janu�r Az �szak-vietnami vezet�s a d�liekkel szemben k�vetendõ strat�gia elnevez�s�t "politikai harc"-r�l "fegyveres k�zdelem"-re m�dos�tja. Az amerikai hadt�rt�n�szek jelentõs r�sze ezt az esem�nyt tekinti a vietnami h�bor� kezdet�nek.

* j�lius 8. Az elsõ amerikai �ldozatok: k�t katon�t �lnek meg a Vietkong emberei.

1960

* szeptember Az �szaki vezet�s nemzeti egys�gfront megteremt�s�t �s a d�len folytatott k�zdelem fokoz�s�t k�ri a n�ptõl.

* november John F. Kennedy az eln�ki sz�k�rt folytatott k�zdelemben legyõzi Richard M. Nixont.

* december 20. Hanoiban bejelentik a Nemzeti Felszabad�t�si Front megalakul�s�t.

1961

* janu�r 21. Beiktatj�k Kennedy eln�k�t.

* janu�r 25. Elsõ eln�ki sajt�t�j�koztat�j�n Kennedy Laosz semlegess�ge mellett sz�ll s�kra.

* j�nius 9. Ngo Dinh Diem eln�k amerikai kik�pzõket k�r a d�l-vietnami hadsereg r�sz�re.

* november 3. Maxwell Taylor t�bornok vietnami utaz�s�t k�vetõen 8000 amerikai katon�nak az orsz�gba val� k�ld�s�t javasolja.

1962

* febru�r 6. Megkezdõdik az amerikai tan�csad�k �s seg�tõk l�tsz�m�nak erõteljes n�veked�se. Saigonban megalakul a seg�derõk parancsnoks�ga (MACV), melynek �l�n Paul Harkins t�bornok �ll.

* m�jus 15. Kennedy eln�k 5000 tenger�szgyalogost �s 50 vad�szg�pet k�ld Thaif�ldre, ellens�lyozand� a kommunista befoly�s erõs�d�s�t Laoszban.

1963

* janu�r Csata Ap Bac-n�l. A d�li hadsereg elsõ nagyobb veres�ge a Vietkong erõkkel szemben.

* november 1. Katonai puccs D�l-Vietnamban.

* november 2. A puccsist�k kiv�gzik Ngo Dinh Diem eln�k�t.

* november 22. Dallasban mer�nyletet k�vetnek el John F. Kennedy ellen. Az eln�k belehal s�r�l�seibe. Ut�da az addigi aleln�k, Lyndon B. Johnson.

1964

* �prilis �szakr�l megkezdõdik a katonai alakulatok besziv�rg�sa a d�li ter�letekre.

* j�nius Harkins t�bornok ut�da a MACV �l�n William Westmoreland.

* augusztus 2. A Tonkini-�b�lben �szaki haj�k megt�madj�k az amerikai Maddox rombol�t.

* augusztus 7. A kongresszus felhatalmazza Johnson eln�k�t "minden lehets�ges katonai eszk�z alkalmaz�s�ra".

* okt�ber Hruscsovot lev�ltj�k, Brezsnyev �s h�vei ker�lnek a Szovjetuni� �l�re.

* okt�ber 30. A Vietkong t�mad�sa Bien Hora l�git�maszpont ellen. hat B-52-es rep�lõg�pet megsemmis�tenek, 5 amerikai katona �let�t veszti.

* november 2. Az eln�kv�laszt�son Johnson hivatalban l�võ eln�k legyõzi Goldwater szen�tort.

* december 24. Az amerikai l�gierõ �szak-laoszi c�lpontokat bomb�z.

1965

* febru�r 7. Vietkong t�mad�sok amerikai t�maszpontok ellen. V�laszul febru�r sor�n az amerikai l�gierõ t�bbsz�r is �szaki c�lpontokat t�mad.

* m�rcius 2. Az amerikai l�gierõ megkezdi a Rolling Thunder hadmûveletet, melynek c�lja, hogy megakad�lyozza az �szaki ut�np�tl�s d�lre juttat�s�t.

* m�rcius 8-9. Az elsõ amerikai harci egys�gek partra sz�llnak Vietnamban, hogy megv�dj�k Da Nang rep�lõter�t.

* �prilis 6. Johnson eln�k b�k�t �s amerikai seg�ts�get �g�r �szak-Vietnamnak. Pham Van Dong �szaki minisztereln�k m�snap elutas�tja az aj�nlatot.

* j�nius B-52-es bomb�z�k t�bb t�mad�st int�znek d�l-vietnami ellens�ges c�lpontok ellen.

* augusztus 18-21. A Starlight hadmûvelet keret�ben amerikai tenger�szgyalogosok Chu lai-n�l kb. 700 Vietkong katon�t �lnek meg.

* november 14-16. Az elsõ nagyobb �sszecsap�s az �szakiak �s az amerikaiak k�z�tt a Ia Drang-v�lgyben. A csat�ban az amerikaiak gyõznek.

* december 25. Johnson eln�k t�rgyal�sok rem�ny�ben le�ll�tja �szak-Vietnam bomb�z�s�t.

* december 31-re az amerikai csapatok l�tsz�ma meghaladja a 184 ezret. 1965 v�g�ig 636 amerikai katona vesztette �let�t a konfliktusban. Az ellens�ges vesztes�gekrõl nincs megb�zhat� adat.

1966

* janu�r 31. Az amerikaiak folytatj�k az �szak-Vietnam elleni bomb�z�sokat.

* m�rcius 4-8. Heves harcok Quang Ngai t�rs�g�ben az �szaki �s Vietkong erõk veres�g�vel.

* j�nius 29. Johnson eln�k elrendeli Haiphong �s Hanoi olajfinom�t�inak bomb�z�s�t.

* szeptember 23. A vietnami amerikai erõk parancsnoks�ga bejelenti, hogy a lombhullat� vegszereket haszn�lnak a kommunista erõk rejtekhelyeinek leleplez�s�re.

* okt�ber 26. Johnson eln�k l�togat�st tesz Vietnamban.

* december 31-ig 385 ezern�l is t�bb amerikai katona �rkezett Vietnamba.

1967

* febru�r 22. Megkezdõdik a Junction City hadmûvelet. A konfliktus addigi legnagyobb szab�s� v�llalkoz�sa m�jus 14-ig tart.

* �prilis 15. New Yorkban 100 ezer, San Franciscoban 20 ezer ember t�ntet a h�bor� ellen.

* m�jus 19. Amerikai rep�lõg�pek egy erõmûvet bomb�znak Hanoiban.

* szeptember 3. Nguyen Van Thieu nyeri az eln�kv�laszt�st D�l-Vietnamban.

* szeptember Khe Sanh-ban t�maszpontot hoznak l�tre, mely kiindul�pontja lehet a Ho Si Minh-�sv�ny elleni t�mad�soknak.

* szeptember 29. Johnson eln�k bejelenti, hogy az Egyes�lt �llamok hajland� le�ll�tani a bomb�z�sokat, ha a szemben�ll� felek k�szek t�rgyal�asztalhoz �lni.

* okt�ber Az amerikai k�zv�lem�nykutat�sok szerint a h�bor� ellenzõinek sz�ma elsõ �zben m�lja fel�l a konfliktust t�mogat�k�t.

1968

* janu�r 21. Az �szakiak ostrom al� veszik Khe Sanh-t.

* janu�r 30. A hold�j�v (Tet) kezdetekor ind�tott offenz�va sor�n t�bb tucat v�rost t�madnak meg az �szaki erõk. Az amerikaiak �s d�li sz�vets�geseik ellent�mad�ssal pr�b�lkoznak.

* janu�r 31. Visszaverik a saigoni amerikai k�vets�g elleni t�mad�st. Hu� v�ros�t elfoglalj�k a �szaki �s Vietkong erõk.

* febru�r 25. Az amerikai �s d�l-vietnami csapatok visszaveszik Hu�t, ahol az �szakiak kevesebb mint egy h�nap alatt 2800 civilt �ltek meg.

* m�rcius My Lai telep�l�sn�l amerikai katon�k civileket gyilkolnak meg.

* m�rcius 11. Nagyszab�s� hadmûvelet indul Saigon t�rs�g�ben az �szakiak �s a Vietkong ellen.

* m�rcius 31. Johnson eln�k bejelenti, hogy nem indul a k�vetkezõ v�laszt�sokon.

* �prilis 8. �jabb nagy akci� kezdõdik a fõv�ros k�rny�ki Vietkong �s �szaki erõk ellen.

* �prilis 26. New York-ban 200 ezren tiltakoznak a h�bor� ellen.

* m�jus 3. Johnson eln�k bejelenti, hogy az Egyes�lt �llamok �s �szak-Vietnam t�rgyal�sokat kezdenek P�rizsban. A megbesz�l�sekre 12-�tõl ker�l sor.

* j�nius 6. meggyilkolj�k Robert Kennedy szen�tort.

* j�lius 1. Westmoreland t�bornokot Creighton Abrams v�ltja fel a d�l-vietnami amerikai erõk �l�n. K�t nappal k�sõbb Westmoreland �tveszi a hadsereg vez�rkari fõn�k�nek posztj�t.

* okt�ber 31. Johnson eln�k v�gleg le�ll�tja a Rolling Thunder hadmûveletet, melnyek keret�ben kisebb megszak�t�sokkal 1965 m�rciusa �ta bomb�ztak �szak-vietnami c�lpontokat.

* november 5. Richard Nixon nyeri az amerikai eln�kv�laszt�st Hubert Humphrey ellen�ben.

* december 31-ig 536 ezer amerikai katona �rkezett Vietnamba.

1969

* janu�r 22. Nixon eln�k�t beiktatj�k.

* m�rcius 18. Az amerikai l�gierõ B-52-esei titkos bomb�z�sokat kezdenek Kambodzsa ter�let�n.

* m�rcius Melvin Laird v�delmi miniszter bejelenti a h�bor� "vietnamiz�l�st": az amerikaiak fokozatosan cs�kkenteni k�v�nj�k jelenl�t�ket, �s nagyobb szerepet sz�nnak a d�l-vietnami csapatoknak.

* �prilis 16. N�gy �ves sz�net ut�n Kambodzsa �s az Egyes�lt �llamok k�z�tt helyre�ll a diplom�ciai kapcsolat.

* �prilis 30. Az amerikai jelenl�t cs�cspontjakor 543 400 katona �llom�sozik Vietnamban.

* m�jus 14. Nixon eln�k ismerteti b�keterv�t.

* j�nius 8. Az amerikai eln�k bejelenti 25 ezer katona kivon�s�t.

* szeptember 3. Hanoiban meghal Ho Si Minh.

* okt�ber 15. Amerika-szerte nagy demonstr�ci�kon tiltakoznak a h�bor� ellen.

* november 15. Az addigi legnagyobb t�ntet�sen 250 ezer ember protest�l Washingtonban.

* november 16. F�ny der�l a My Lai-n�l elk�vetett m�sz�rl�sra.

* november 30. Kivonj�k az elsõ amerikai hadoszt�lyt Vietnamb�l.

1970

* febru�r 20. Henry Kissinger titkos b�ket�rgyal�sokat kezd P�rizsban.

* m�rcius 18. Lon Nol t�bornok megd�nti Norodm Sihanuk kambodzsai herceg uralm�t.

* �prilis 29. A h�bor� kisz�lesedik. D�l-vietnami �s amerikai csapatok az �szakiak Kambodzs�ban �llom�soz� egys�gei ellen int�znek t�mad�st.

* j�nius 30. Kambodzs�ban befejezõdnek a sz�razf�ldi hadmûveletek, melyek v�gezt�vel kb. 10 ezer ellens�ges katona meg�l�s�t jelentik az amerikaiak.

1971

* �prilis 20. T�ntetõk a h�bor� befejez�s�t k�vetelik Washingtonban �s San Franciscoban.

* okt�ber 8. Befejezõdik az utols� nagyobb hadmûvelet, melyben amerikai sz�razf�ldi csapatok is harcoltak.

* november 12. Nixon eln�k bejelenti, hogy ezut�n az amerikai egys�gek csak v�delmi harcokban vesznek r�szt, t�mad� hadmûveleteket csak a d�li erõk ind�tanak.

1972

* febru�r 21. Nixon v�ratlanul Pekingbe utazik.

* m�rcius 30. Az �szaki erõk offenz�v�t ind�tanak.

* �prilis 7. An Loc tartrom�nyi sz�khelyet ostrom al� veszi az �szaki hadsereg.

* �prilis 15. N�gy �ves sz�net ut�n az amerikaiak �jra bomb�zz�k Hanoi �s Haipong v�ros�t. Ez a t�mad�s t�ntet�ssorozatot ind�t el az USA-ban.

* m�jus 1. Quang Tri tartom�nyi sz�khelyet beveszik az �szaki csapatok.

* m�jus 4. Megszakadnak a p�rizsi b�ket�rgyal�sok.

* m�jus 8. Az amerikai haditenger�szet �szak-vietnami kik�tõket akn�s�t el.

* j�nius Abrams t�bornok ut�dak�nt Fred Weyand veszi �t az amerikai erõk parancsnoks�g�t.

* j�nius 18. Az �szakiak, miut�n sikertelen�l ostromolt�k An Loc v�ros�t, visszavonulnak.

* j�lius 1. A hadsereg vez�rkari fõn�ki posztj�n Bruce Palmer v�ltja Westmoreland t�bornokot.

* j�lius 13. Folytat�dnak a p�rizsi b�ket�rgyal�sok.

* szeptember 15. Quang Tri v�ros�t visszafoglalj�k a d�liek.

* okt�ber 16. Abrams t�bornok lesz az �j vez�rkari fõn�k.

* november 7. Nixon eln�k�t McGovern szen�tor ellen�ben �jrav�lsztj�k.

* november 11. Miut�n a d�liek kez�be adj�k utols� t�maszpontjukat, v�get �r az amerikai hadsereg k�zvetlen jelenl�te Vietnamban.

* december 18. Az amerikai l�gierõ �jabb bomb�z�sokat kezd Hanoi �s Haipong ellen. A hadmûvelet 29-�ig tart.

* december 31-re az amerikai csapatok l�tsz�ma alig haladja meg a 24 ezret.

1973

* janu�r 15. Nixon eln�k minden t�mad� hadmozdulatot besz�ntet �szak-Vietnammal szemben.

* janu�r 27. Al��rj�k a p�rizsi b�keszerzõd�st.

* m�rcius 29. Felsz�molj�k a vietnami amerikai fõparancsnoks�got. Befejezõdik az amerikai csapatok kivon�sa.

* augusztus 14. Az USA befejezettenek nyilv�n�tja a Kambodzsa elleni bomb�z�sokat.

1974

* augusztus 9. Nixon eln�k lemond. Ut�da az addigi aleln�k, Gerald Ford.

* augusztus 20. A Kongresszus jelentõs m�rt�kben cs�kkenti a D�l-Vietnamnak sz�nt p�nz�gyi t�mogat�s �sszeg�t.

* szeptember 4. Hivatali irod�j�ban meghal Abrams t�bornok, vez�rkari fõn�k.

* okt�ber 3. Az �j vez�rkari fõn�k Fred Weyand.

* december 13. Az �szakiai Phuoc Long tartom�nyban megt�madj�k a d�liek �ll�sait.

1975

* janu�r 6. Phuoc Long tartom�ny az �szakiai kez�re ker�l.

* janu�r 8. Az �szakiak nagy "felszabad�t� offenz�va" ind�t�s�t rendelik el.

* m�rcius 14. Thieu d�l-vietnami eln�k elrendeli a visszavonul�st.

* m�rcius 26. Hu� v�rosa az �szakiak kez�re ker�l.

* m�rcius 30. Elesik Da Nang is.

* �prilis 12. Nguyen Van Thieu lemond, �s Tajvanra menek�l.

* �prilis 29. Az �szakiak megkezdik Saigon ostrom�t, a v�rosb�l az amerikaiak kimenek�tik embereiket.

* �prilis 30. A d�li korm�ny kapitul�l, Saigon gyakorlatilag harc n�lk�l ker�l az �szakiaik kez�re. A h�bor� v�get �r.