A F�LD BAR�TAI A H�BOR� ELLENFELEI
 

    A F�ld Bar�tai hat�rozottan el�t�li az Irak elleni h�bor�s k�sz�l�d�st, �s agg�dva szeml�li a fegyveres konfliktus lehets�ges humanit�rius �s k�rnyezetv�delmi hat�sait. Ezen eshet�s�gek f�ny�ben a F�ld Bar�tai meggy�z�d�se, hogy a h�bor� t�mogat�inak nem siker�lt megfelel�en igazolni a katonai l�p�s sz�ks�gess�g�t. Az emberi jogok, a k�rnyezetv�delem �s a fenntarthat� t�rsadalom �gye mellett a F�ld Bar�tai elk�telezett a nemzetk�zi egyezm�nyek, a diplom�cia �s a t�rgyal�sos megold�s ir�nt. A jelenlegi helyzetben propag�lt megel�z� katonai csap�s azonban sz�ges ellent�tben �ll e c�lkit�z�sekkel, s�t fenn�ll a vesz�lye annak, hogy a terrorizmus �s az er�szak �rd�gi k�r�be ker�lve mag�t a fenntarthat� fejl�d�st is vesz�lybe sodorja, nemcsak a K�zel-Keleten, hanem a vil�g m�s ter�letein is. �gy t�nik, a h�bor� kiv�lt� oka val�j�ban nem m�s, mint az Egyes�lt �llamok �s Nagy Britannia azon t�rekv�se, hogy megkaparintsa a r�gi� olajk�szlet�t. A F�ld Bar�tai szerint az iparosodott orsz�goknak mindent meg kell tenni�k a tiszta �s fenntarthat� energiaforr�sok meghonos�t�sa �rdek�ben. Amennyiben az olajlel�helyeket v�g�l katonai er�vel szerzik meg, az k�nnyen k�rnyezeti igazs�gtalans�got illetve egy olyan helyzetet eredm�nyezhet, amelyben a forr�sok n�h�ny gazdag �s pazarl� orsz�g kez�ben �sszpontosulnak. �gy n�vekedne a fosszilis t�zel�anyagok fogyaszt�sa, ami t�rv�nyszer�en az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak n�veked�s�vel j�rna; ennek s�lyos k�vetkezm�nyei pedig a kev�sb� fejlett orsz�gokban �reztetn�k hat�sukat.
    A F�ld Bar�tai h�bor�ellenes �ll�sfoglal�sa semmi esetre sem jelenti az iraki elnyom� rezsim t�mogat�s�t.
 

    F�ld Bar�tai Anglia-Wales-�szak-�rosz�g (FoE EWNI) h�tt�rtanulm�nya az Irak elleni h�bor� k�rnyezetre gyakorolt hat�s�r�l, valamint az olaj �s a h�bor� kapcsolat�r�l:

    OLAJ �S �GHAJLAT

    Az Egyes�lt �llamok �s Nagy Britannia h�bor�ra k�sz�l Irak ellen. A k�sz�b�n �ll� akci� c�lja a m�r l�tez� iraki fegyverk�szletek elpuszt�t�sa, illetve annak megakad�lyoz�sa, hogy Szaddam Husszein tov�bbi "t�megpuszt�t� fegyvereket" �ll�tson el�. Sz�mos elemz� egybehangz� v�lem�nye szerint azonban az Egyes�lt �llamok val�di c�lja, hogy saj�t ellen�rz�se al� vonja az iraki olajmez�ket. Az esem�nyek alakul�s�t alapvet�en meghat�rozza majd az iraki olaj sorsa: kihez ker�l, ki h�z bel�le hasznot. Mindez a k�olaj vil�gpiaci �r�ban is t�kr�z�dni fog, �gy abban is, hogy folytat�dik-e a nagym�rt�k� k�olaj-fogyaszt�s, vagy ehelyett a beruh�z�k figyelme az �ghajlatot k�m�l�, energiatakar�kos, �s meg�jul� energiaforr�sokra �p�l� technol�gi�k fel� fordul.

    A k�rnyezeti szempontb�l rendk�v�l �rtalmas �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�nak els�dleges oka a fosszilis t�zel�anyagok el�get�se.

    Irak rendelkezik a vil�g m�sodik legnagyobb bizony�tott k�olajtartal�k�val, amely k�r�lbel�l 112 milli�rd hord�nyi olajat jelent. Ehhez tov�bbi 220 milli�rd hord� val�sz�n�s�thet�, vagy lehets�ges lel�helyekb�l sz�rmaz� olaj j�rul, de nem szabad elfelejtkezn�nk a hatalmas, felt�ratlan iraki olajmez�kr�l sem. (az USA Energiainform�ci�s Hivatala:
    R�vid elemz�s Irakr�l
    [1]). Mindez a vil�g teljes k�olajk�szlet�nek 10%-a. Az iraki olaj kitermel�se az egyik legolcs�bb a vil�gon, mind�ssze $1 hord�nk�nt (az USA-ban, illetve �szak Kore�ban $4, Sza�d-Ar�bi�ban pedig $2,5); m�sik el�nye, hogy k�ntartalma is cs�b�t�an alacsony.

    A jelenlegi kitermel�s m�rt�ke igen alacsony. Irak infrastrukt�r�j�nak j� r�sze romokban hever; a t�lszivatty�z�s, az elvizesed�s, vagy az �rv�z miatt sz�mos k�t haszn�lhatatlan; a legt�bb cs�vezet�k �s berendez�s �llapota meglehet�sen lehangol�. Szak�rt�k szerint �vi 1 milli�rd hord� kitermel�se tekinthet� "fenntarthat�nak", ami a jelenlegi kitermel�s mind�ssze 25%-os n�vel�s�t jelenten�.

    Ezzel szemben Irak ter�let�n 417 �j k�t megnyit�s�t tervezik. Bizony j�l j�nne ez valakinek. Amennyiben Szaddam Husszein hatalmon marad, az olaj nagy r�sze orosz, k�nai, iraki �s rom�n v�llalatok kez�be ker�l. Egyes komment�torok �gy v�lik, hogy 20 milli�rd doll�ros beruh�z�ssal �t �ven bel�l �vente ak�r 2,5-3 milli�rd hord�s kitermel�st is el lehetne �rni. S�t, ez m�g tov�bb is n�vekedhet, hiszen Irak 70 bizony�tottan l�tez� olajmez�j�b�l 55 m�g mindig felt�ratlan.

    Colin Powell amerikai k�l�gyminiszter szerint Irak megt�mad�sa eset�n "az iraki olaj felett az iraki n�p rendelkezne". �m arr�l, hogy kihez folyik az olaj kitermel�s�b�l sz�rmaz� bev�tel, �s hogy a kitermelt k�olajat hova sz�ll�tj�k, a k�l�gyminiszter nem besz�lt [2].

    Az ENSZ szankci�k ellen�re a k�zelm�ltban Irak, k�olaj-kitermel�s�nek fejleszt�se �rdek�ben, sz�mos szerz�d�st k�t�tt, melyekben els�sorban francia �s orosz v�llalatok voltak �rdekeltek. Ezek k�z�l a jelent�sebbek a TotalFinaElf; az orosz Lukoil, a Zarubezneft �s a Masinoimport; a K�nai �llami Olajipari V�llalat �s az Eni. Szaddam Husszein hatalm�nak
megd�nt�s�vel mindez meghi�sulna.

    Sem amerikai, sem brit olajc�gek (a Shell kiv�tel�vel) nem k�t�ttek ilyen szerz�d�seket Irakkal. 1998-ban Kenneth Derr a Chevron vez�rigazgat�ja m�g az iraki olajpiac megh�d�t�s�ra lelkes�tett (Paul J (2002) Irak: k�zdelem az olaj�rt [3]). Nem v�letlen teh�t, hogy Franciaorsz�g �s Oroszorsz�g aggodalommal szeml�li, amint az amerikaiak az iraki ellen�ll�kkal folytatott t�rgyal�sokon a megk�t�tt szerz�d�seket sutba v�gva pr�b�lnak el�ny�ket kicsikarni az amerikai olajc�gek sz�m�ra. John Browne, a BP-Amoco vez�rigazgat�ja att�l tart, hogy az Egyes�lt �llamok a h�bor� befejezt�vel teljesen kimer�ti az iraki k�olajforr�sokat [4].

    A Deutsche Bank egy k�zelm�ltban napvil�got l�tott jelent�se szerint (A bagdadi baz�r: olajkincs Irakban 2002. okt. 21. [5]) s�lyos �rdekellent�t alakulhat ki az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�nak �lland� tagjai k�z�tt az iraki h�bor� gazdas�gi vonatkoz�sainak k�rd�s�ben. Az iraki rezsim lev�lt�sa az angol �s amerikai olajc�gek �rdekeit szolg�ln�, m�g az orosz, francia �s k�nai v�llalatok ink�bb a b�k�s rendez�s h�vei.

    Mivel az amerikai gazdas�g k�rosan olajf�gg�, �rthet�, hogy az amerikai nemzeti �rdek szempontj�b�l h�sbav�g� k�rd�sr�l van sz�. Az iparosodott orsz�gok napi k�olajfogyaszt�sa el�ri az 50 milli� hord�t, az USA fogyaszt�sa ennek mintegy 40%-�t teszi ki (az USA Energiainform�ci�s Hivatala [6]).
    Az USA Energiainform�ci�s Hivatal�nak becsl�se szerint 2020-ra a vil�g k�olajkereslete a gazdas�gi n�veked�st�l f�gg�en v�rhat�an 37-90%-kal emelkedik. Az Egyes�lt �llamoknak ugyanezen id�szak alatt �vi 3,25 milli�rd hord�nyi k�olajra lesz sz�ks�ge (Az Egyes�lt �llamok eln�ke (2001): Nemzeti Energiapolitika: az Orsz�gos Energiapolitikai Csoport jelent�se: [7]). 1985 �s 2000 k�z�tt a hazai kitermel�s cs�kken�s�nek �s a fogyaszt�s emelked�s�nek k�sz�nhet�en az Egyes�lt �llamok nett� k�olajimportja megdupl�z�dott. Az Egyes�lt �llamokban felhaszn�lt k�olajnak ma t�bb mint fele importb�l sz�rmazik, de 2020-ra ez az ar�ny el�rheti a 2/3-ot.
    Amennyiben az Egyes�lt �llamoknak siker�l ellen�rz�se al� vonni a 417 �j iraki olajkutat, vagy legal�bbis azok t�bbs�g�t, a teljes iraki kitermel�ssel kieg�sz�lt k�olajk�szlet b�s�gesen kiel�g�ten�k az emelked� amerikai sz�ks�gleteket.

    K�t h�ttel megv�laszt�sa ut�n George Bush amerikai eln�k felk�rte Dick Cheney aleln�k�t, hogy dolgozza �t az Egyes�lt �llamok energiapolitik�j�t. Dick Cheneynek, a jelenlegi korm�ny sz�mos tagj�val --Condolezza Rice
nemzetbiztons�gi tan�csad�val, illetve a kabinet k�t m�sik tagj�val-- egy�tt komoly k�olaj- �s g�zipari k�t�d�sei vannak. Nem meglep� teh�t, hogy 2001. m�jus�ban az aleln�k jelent�s�ben a k�vetkez� v�gk�vetkeztet�st olvassuk:
    "az energiabiztons�got az Egyes�lt �llamok kereskedelem- �s k�lpolitik�j�nak legf�bb c�lkit�z�s�v� kell tenni." [8].
    A jelent�s k�sz�t�i �tfog� strat�gi�t dolgoztak ki az USA energiabiztons�g�nak n�vel�s�re, ezenk�v�l r�szletes javaslatokat fogalmaztak meg csaknem valamennyi olajtermel� r�gi� sz�m�ra. Az el�rejelz�sek szerint 2020-ra a vil�g k�olajtermel�s�nek fele-2/3-a a K�zel-Keletr�l sz�rmazik. Ez ut�bbi a j�v�ben is "kulcsszerepet j�tszik az Egyes�lt �llamok �rdekeinek �rv�nyes�t�s�ben", tov�bbra is olyan ter�let marad, amelyet "az amerikai nemzetk�zi energiapolitika megk�l�nb�ztetett figyelme �vez."

    2001-ben Tony Blair is elrendelte orsz�ga energiapolitik�j�nak �jragondol�s�t. Az int�zked�s nyom�n sz�letett dokumentumb�l megtudjuk, hogy "az Egyes�lt Kir�lys�g a j�v�ben k�nytelen lesz megn�velni a k�lf�ldr�l behozott k�olaj �s f�ldg�z mennyis�g�t", illetve, hogy "mivel a brit gazdas�g egyre ink�bb ki lesz szolg�ltatva az eur�pai �s m�s k�lf�ldi piacok v�ltoz�sainak, az energiasz�ks�glet �s a k�lpolitika integr�ci�j�ra van sz�ks�g". 2003. janu�rj�ban a brit nagyk�vets�gek magas rang� tisztvisel�inek adott t�j�koztat�j�n Jack Straw brit k�l�gyminiszter megnevezte Nagy Britannia k�lpolitik�j�nak 7 strat�giai c�lkit�z�s�t, melyek k�z�tt a "brit �s k�lf�ldi energiasz�ks�gletek biztos�t�sa" a hatodik helyen szerepelt [9].

    Durva leegyszer�s�t�s lenne azt mondani, hogy a k�sz�l� m�sodik �b�l-h�bor� "kiz�r�lag az olajr�l sz�l", hiszen sz�mos bel- �s k�lpolitikai szempont is szerepet j�tszik benne. Az mindenesetre vil�gos, hogy az olajlel�helyek biztos�t�sa, �s az energiabiztons�g az amerikai k�lpolitika f� mozgat�rug�i. Az amerikai gazdas�g k�ros olajf�g�se eltorz�tja a korm�ny k�lpolitik�j�t, minek k�sz�nhet�en az Egyes�lt �llamok k�ptelen higgadtan kezelni a Venezuel�ban, vagy a Sza�d-Ar�bi�ban felmer�l� probl�m�kat, ezzel pedig nemcsak bolyg�nk �ghajlat�t, hanem a glob�lis biztons�got �s b�k�t is vesz�lyezteti.

    Soha nem volt ennyire �get�, hogy az Egyes�lt �llamok �s az eg�sz vil�g v�get vessen a fosszilis t�zel�anyagok uralm�nak. Bush eln�k s�lyos politikai hib�t k�vetett el, amikor �j energiapolitik�t dolgozott ki, majd, mint a csukott szemmel vezet� sof�r --padl�g�zzal �s leny�g�z� magabiztoss�got mutatva-- rossz ir�nyba indult el. Ennek v�rhat� k�vetkezm�nyei: egy m�sodik �b�l-h�bor�, nemzetk�zi v�ls�g, egysz�val teljes k�osz.

    AZ IRAKI H�BOR� K�RNYEZETRE GYAKOROLT HAT�SA

    Eddig keveset hallottunk az esetleges Irak elleni t�mad�s k�rnyezetre �s t�rsadalomra gyakorolt hat�sair�l. Miel�tt azonban a h�bor�t megind�t� v�gs� d�nt�s megsz�letne, �rdemes r�viden kit�rn�nk annak potenci�lis k�rnyezeti, t�rsadalmi, �s a civil lakoss�got �rint� k�vetkezm�nyeinek gyakorlati �s mor�lis aspektusaira. Sem a brit, sem az amerikai korm�ny nem tett nyilv�nos er�fesz�t�st a kock�zatok felm�r�s�re, illetve nem adott kell� magyar�zatot arra, hogy a t�mad�s pozit�v hat�sai mellett mi�rt t�rp�lnek el annak negat�v k�vetkezm�nyei.

    Term�szetesen egy h�bor� esem�nyeit lehetetlen el�re megj�solni. Senki nem tudja bizonyosan, hogy hossz�, vagy r�vid lesz, hogy az amerikaiak k�nnyen, vagy csak nagy v�r�ldozat �r�n �rik el katonai c�ljaikat. A kock�zatok felm�r�se �ppen ez�rt nem k�nny� feladat, �s m�g a legjobb esetben is csup�n fog�dz�pontul szolg�lhat. Aj�nlatos azonban visszatekinteni az 1991-es �b�l-h�bor�ra, �s megvizsg�lni a konfliktus sor�n keletkezett k�rokat.

    El�sz�r is, az ipari �s katonai l�tes�tm�nyek (p�ld�ul hadi �zemek, k�olaj-finom�t�k) bomb�z�sa s�lyos vegyianyag-szennyez�shez vezet. Az ENSZ K�rnyezetv�delmi Programj�nak jelent�se szerint a koszov�i-h�bor� sor�n a katonai akci�k �ltal�noss�gban v�ve nem vezettek "�kol�giai katasztr�f�hoz", �m a ter�let egyes pontjain "a l�gi t�mad�sok nyom�n felszabadul� a vesz�lyes vegyi anyagok az emberi �letet �s a v�zi �l�vil�got komolyan vesz�lyeztet� k�rnyezetszennyez�st okoztak" [10].

    A brit korm�ny megnevezett n�gy olyan helysz�nt, ahol meggy�z�d�se szerint Irak vegyi �s biol�giai anyagokat �ll�t el�. Felt�telezhet�, hogy ezek lesznek a bombat�mad�sok els� c�lpontjai.

    Az 1991-es �b�l-h�bor� a kuvaiti olajipar csaknem teljes pusztul�s�t okozta. Az iraki csapatok t�bb mint 700 olajkutat megsemmis�tettek, 60 milli� hord� olaj ki�nt�sre ker�lt. Nem csoda, hogy a talaj m�g 1998-ban is igen er�sen szennyezett volt [11]. Irak �desv�zk�szlet�nek 40%-a a mai napig szennyezett. Tov�bbi 10 milli� hord�nyi olaj a V�r�s-tengerbe ker�lt, ami gyakorlatilag elpuszt�totta a partvid�k mintegy 1500 km-es szakasz�t. Az ezt k�vet� tiszt�t�si munk�latok 700 milli� doll�rt em�sztettek fel.

    Az olajkutak 9 h�napig �gtek, ezalatt a leveg� �tlagh�m�rs�klete, a napsug�rz�st g�tl� �lland� f�st miatt, 10 C-kal cs�kkent. A k�rnyezetet �rt k�rt 40 milli� doll�rra becs�lik. A s�lyos l�gszennyez�s okozta elhal�loz�sok sz�m�t 1000-re becs�lik [12]. Mivel Irak rendelkezik a vil�g m�sodik legnagyobb olajk�szlet�vel, egy �jabb �b�l-h�bor� eset�n az olajl�tes�tm�nyek megsemmis�t�se bel�thatatlan k�rnyezeti k�rosod�st eredm�nyezhet.

    Az 1991-es h�bor� m�sik k�ros k�vetkezm�nye a kuvaiti szennyv�ztiszt�t� telepek lebomb�z�sa volt, minek k�vetkezt�ben t�bb mint 50 000 m³ tiszt�tatlan szennyv�z �ml�tt a Kuvaiti-�b�lbe [13].

    M�sodszor, az Irak ellen bevetend� fegyverek n�melyike er�sen k�rnyezetszennyez� hat�s�. Ebb�l a szempontb�l legink�bb az elszeg�nytett ur�nt tartalmaz� l�ved�kekt�l kell tartanunk.

    Az elszeg�nytett ur�nt rendk�v�l nagy s�r�s�g�, �s olyan l�ved�kekben haszn�latos, amelyek ak�r p�nc�lzaton, ak�r meger�s�tett bunkerek, vagy hasonl� c�lpontok fal�n is k�pesek behatolni. A l�ved�k felrobban�s�t k�vet�en szil�nkokra hullik, a keletkez� f�sttel pedig ur�noxid ker�l a leveg�be. Egyes becsl�sek szerint az els� �b�l-h�bor�ban a sz�vets�ges csapatok 290-800 tonna legyeng�tett ur�nt vetettek be [14].

    A szennyez�s okozta k�rok enyh�t�se sor�n a szennyezett talajt el kell t�vol�tani, majd radioakt�v hullad�kk�nt kell kezelni. Az esetleges iraki-h�bor�ban t�bb ezer hekt�r f�ldter�let �rhet szennyez�d�s. M�r 200 hekt�rnyi l�t�r megtiszt�t�sais 4-5 milli�rd doll�rba ker�l az US�-ban.

    A brit Atomenergia Hivatal titkos, �m k�s�bb kisziv�rogtatott "fenyeget� dokumentuma" szerint csup�n 50 tonna legyeng�tett ur�nium bel�gz�se tov�bbi f�lmilli� r�kos megbeteged�st okozhat a kuvaiti- h�bor�t k�vet� �vtizedekben (a sz�m�t�sok alapj�ul a Nemzetk�zi Radiol�giai V�delmi Bizotts�g kock�zatelemz�se szolg�lt). K�ztudott, hogy a elszeg�ny�tett ur�n bel�gz�se veseb�ntalmakat, t�d�- �s csontr�kot, l�gz�szervi megbeteged�st, k�zponti idegrendszeri rendelleness�get, a kromosz�m�k k�rosod�s�t �s k�l�nb�z� sz�let�si rendelleness�geket okoz [15].

    Harmadszor, egy �jabb h�bor� vesz�lyeztetn� a r�gi� biol�giai sokf�les�g�t. A t�rs�g biol�giai sokf�les�g�r�l kev�s adatunk van. Keveset tudunk az itt �l� hal-, k�t�lt�- �s h�ll�fajokr�l, ugyanis 1979 �ta nem k�sz�lt ilyen jelleg� felm�r�s. Irak vizes �l�helyei ellenben vil�gszerte ismertek gazdag v�zi vil�gukr�l, k�l�n�sen a v�zimadarakr�l. Ezek k�z�l 33 ter�let szerepel azon az 1993-ban k�sz�lt ideiglenes list�n, amely a K�zel-Kelet nemzetk�zileg elismert v�zi �l�helyeit sorolja fel. Legal�bb 8 Irakban tal�lhat� eml�s- �s mad�rfaj szerepel az IUCN fenyegetett �llatfajokat sz�mba vev�, �gynevezett v�r�s list�j�n, ezenk�v�l a ter�let fontos gy�lekez� �s �ttelel� helyk�nt szolg�l t�bb mint 60 v�zi- �s 9 ragadoz�mad�r-faj sz�m�ra. Kultur�lis jelent�s�ge is �ri�si, hiszen a Ma'dan m�cs�ri arab t�rzs tagjai imm�r 5000 �ve laknak itt [16].

    M�s fajok is s�lyos vesz�lybe ker�lhetnek. A Glob�lis K�rnyezeti Alap (Global Environment Facility) szerint a Perzsa-�b�l �s az Om�ni-�b�l t�rs�ge, az itt tal�lhat� sek�ly �s meleg v�znek k�sz�nhet�en "a tengeri tekn�s egyik legfontosabb �l�helye..., amely egyben d�nt� szerepet j�tszik az Indiai �s a Csendes-�ce�n �szak-nyugati vid�k�n �l� tengeri tekn�s popul�ci�k fenntart�s�ban". A vil�g h�t tengeri tekn�sfaja k�z�l �t ezen a ter�leten �shonos; mind az �t vesz�lyeztetett fajnak min�s�l.

    Az 1991-es �b�l-h�bor�ban az �g� olaj mell�kterm�kek�nt olyan anyagok ker�ltek a v�z felsz�ni r�tegeibe, melyek m�rgez� hat�ssal voltak a planktonra �s a tengeri �l� szervezetek l�rva�llom�ny�ra [17]. A tengerv�z h�m�rs�klete cs�kkent, ennek v�gzetes hat�sait a World Conservation Monitoring Centre �ll�t�sa szerint legink�bb a madarak �s a tengeri �llatok (vidra, tengeri teh�n) �rezt�k. A h�bor� ut�ni id�szak k�l�n�sen megviselte a f�r�szes garn�lar�k lel�helyeit. 1991 �s 92 k�z�tt a Sza�d-Ar�biai vizekben tal�lhat� garn�lar�k biomassz�ja a h�bor� el�tti �rt�k kevesebb, mint tized�re esett vissza, a teljes tengeri biomassza pedig mintegy negyed�re zsugorodott. A kifogott garn�lar�k mennyis�ge a Bahraini vizeken 50%-kal esett vissza [18].

    Term�szetesen a h�bor� �l�vil�gra gyakorolt hat�s�nak vizsg�latakor nem hagyhatjuk sz� n�lk�l a lehet� legrosszabb eshet�s�get: a v�rhat� civil �ldozatok, sebes�ltek, elt�ntek �s gy�szol�k t�megeit. A k�rnyezetv�d� sz�m�ra az emberi k�z�ss�gek felsz�mol�sa, a n�pess�g kitelep�t�se legal�bb olyan fontos, mint a h�bor� t�r�keny �kosziszt�m�ra gyakorolt k�ros hat�sai.

    A m�sodik vil�gh�bor� �ta kit�rt fegyveres konfliktusok hal�los �ldozatainak t�bb mint 80%-a civil volt. A napjainkban d�l� h�bor�k miatt ma k�r�lbel�l 18 milli� menek�lt van vil�gon, tov�bbi 24 milli�t pedig saj�t orsz�g�n bel�l k�nyszer�tettek lak�helye elhagy�s�ra. Az ENSZ Humanit�rius �gyeket Koordin�l� Hivatala szerint ut�bbiak 80%-a n� �s gyermek. A h�bor� a csal�dok felboml�s�hoz, az oktat�s �sszeoml�s�hoz, valamint a civil lakoss�g helyzet�nek pszichol�giai �s szoci�lis elviselhetetlens�g�hez vezet.

    Az 1991-es �b�l-h�bor�, a gazdas�gi szankci�k, valamint Szaddam Husszein elnyom�sa k�vetkezt�ben Irakban ma hozz�vet�leg 5 milli� menek�ltr�l, �s tov�bbi 1 milli� lak�helye elhagy�s�ra k�nyszer�tett szem�lyr�l (kurdok, Ma'had mocs�ri arabok) tudunk [19].

    Sz�razf�ldi inv�zi� eset�n a polg�ri �ldozatok sz�m�t 30 �s 40 000 k�z�ttire becs�lik. A legvesz�lyeztetettebb n�pcsoport a kurd �s a si�ta.

    A FENNTARTHAT�S�G ELUTAS�T�S�NAK �RD�GI K�RE

    Sz�mos elemz� tart att�l, hogy az Irak elleni katonai beavatkoz�s tov�bbi vesz�lyforr�sokat teremt: megbontja a r�gi� egyens�ly�t, precedenst teremt az egyoldal� beavatkoz�sra, �s teret enged a bossz�v�gyt�l f�t�tt er�szaknak. Az egyik elk�pzel�s szerint Irak �jb�l megt�madja Izraelt (mint az els� �b�l-h�bor� idej�n), Izrael pedig v�laszl�p�seket tesz (legrosszabb esetben atombomb�t vet be). Ami a h�bor� ut�ni rendez�st illeti, Irak k�nnyen h�rom r�szre szakadhat: egy shia, egy szunnita �s egy kurd fennhat�s�g alatt l�v� ter�letre [20]. T�r�korsz�g m�r kor�bban kifejezte, katonai l�p�shez folyamodik, amennyiben �szak-Irakban kiki�ltj�k a f�ggetlen kurd �llamot. Ir�n hasonl�k�ppen sz�vesen fogadn�, ha v�get vethetne ir�ni szunnita ellenz�ki mozgalom iraki t�mogat�s�nak. Jord�nia szint�n kifejez�sre juttatta, hogy nem riad vissza fegyveres er� alkalmaz�s�t�l, amennyiben nagysz�m� iraki menek�lt k�v�nna �tkelni a hat�ron [21].

    A konfliktus elm�ly�l�s�nek �s kisz�lesed�s�nek vesz�lye igenis re�lis ebben az �llig felfegyverzett r�gi�ban. A F�ld Bar�tai kamp�nyt ind�tott a nemzetk�zi jog, az emberi jogok, �s a k�rnyezet tiszteletben tart�sa, valamint a fenntarthat� fejl�d�s �rdek�ben. Bolyg�nk j�v�je a nemzetk�zi jog elfogad�s�n �s tiszteletben tart�s�n m�lik. Az Egyes�lt �llamok r�sz�r�l tapasztalt egyoldal�s�g ezzel teljesen ellent�tes ir�nyba mutat, mely k�nnyen m�s orsz�gok sz�m�ra is precedens �rt�k� lehet. Az Irak elleni h�bor� �j lend�letet adhat a fundamentalista �s terrorista szervezetek anyagi �s l�tsz�mb�li n�veked�s�hez, a bossz� �s az er�szak �rdgi k�r�be tasz�tva az eg�sz vil�got. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a fenntarthat� fejl�d�snek a szeg�nys�g elleni k�zdelemben, a gyermekkori elhal�loz�sok cs�kkent�s�ben , az olajf�gg�s�g megsz�ntet�s�ben �s a v�zhi�ny enyh�t�s�ben j�tszott szerepe sz�ks�gszer�en csorb�t szenved.

    V�GK�VETKEZTET�S

    Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az Irak elleni esetleges katonai fell�p�snek milyen hat�sai lesznek a term�szetes k�rnyezetre, vagy az itt �l� emberekre. V�lem�ny�nk szerint azonban a konfliktus k�vetkezm�nyei
v�rhat�an igen s�lyosak lesznek. Nem arra a k�rd�sre igyekezt�nk v�laszt adni, hogy jogos-e Irak megt�mad�sa. Az igazs�gos h�bor� egy�rtelm� ism�rve, hogy t�bb pozit�v hat�sa van, mint negat�v. Ez�rt, mivel demokr�ci�ban
�l�nk, jogunk van, hogy k�vetelj�k: v�lasztott vezet�ink m�rlegelj�k a h�bor� kock�zatait �s k�ros k�vetkezm�nyeit, hozz�k nyilv�noss�gra a rendelkez�s�kre �ll� bizony�t�kokat, �s tegy�k vil�goss�, mi�rt kell v�llalnunk a h�bor� kock�zat�t.

    A fentiekben felsorolt bizony�t�kok alapj�n a F�ld Bar�tai v�lem�nye szerint az Irak elleni h�bor� nem megalapozott. Az amerikai a brit vagy a h�bor�t t�mogat� t�bbi korm�ny vajon eddig mi�rt nem reag�lt ezekre az egy�rtelm� bizony�t�kokra?