HIMMLER, Heinrich (1900-1945)

N�met SS-vezet�. 1923-ban csatlakozott a n�cikhoz. 1929-ben megszervezi Hitler test�rs�g�t, az SS-t, melynek vezet�je (Reichsf�hrer-SS) volt 1945-ig. 1934 j�nius�ban a R�hm �ltal vezetett SA f�lre�ll�t�sa ut�n ("hossz� k�sek �jszak�ja") az SS v�lt a n�cik meghat�roz� rend�ri erej�v�. 1936-t�l Himmler a politikai rend�rs�g vezet�je. A sz�vev�nyes n�ci �llami g�pezetben az �ltala fel�gyelt szervezetek �ld�zt�k a rendszer ellens�geit, e hivatalok k�z�l a legrettegettebb a Gestapo volt. Nemcsak politikai ellenfeleiket �ld�zt�k, hanem a faji alapon zsid�nak minõs�tett, hivatalosan ellens�gnek nyilv�n�tott embereket is. Himmler ir�ny�t�s�val �p�tett�k ki a koncetr�ci�s t�borok h�l�zat�t. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n a megsz�llt ter�leteken is �ld�zt�k az ellen�ll�kat, a baloldal szimpatiz�nsait �s a zsid�s�got. R�videsen hal�lt�borokat hoztrak l�tre, melyekben az rezsim �ltal ellens�gnek tekintett embereket gyilkolt�k meg az SS ir�ny�t�s�val. 1943-44-ben Himmelr volt a bel�gyminiszter is. A Hitler ellen 1944. j�lius 20-�n Stauffenberg ezredes �ltal elk�vetett mer�nylet ut�n kegyetlen m�dszereket alkalmazva az � vezet�s�vel sz�molt�k fel az �sszeesk�v�st. 1944-t�l a n�metorsz�gi csapatok f�parancsnoka, ebben a min�s�g�ben hib�t hib�ra halmozott. A h�bor� v�g�n megpr�b�lt k�l�nb�k�t k�tni a nyugati sz�vets�gesekkel, ez�rt Hitler kiz�rta a p�rtb�l �s minden tiszts�g�t�l megfosztotta. 1945 m�jus�ban a britek fogs�g�ba ker�lve �ngyilkos lett.